Francisco de Goya

Francisco de Goya a spanyol királyok udvari festője volt – és egyben legélesebb szemű megfigyelőjük. Megfestette a pompát, az őrületet és a háború borzalmát.

Élete

1746-ban született a Zaragoza melletti Fuendetodosban, először kartonokat tervezett a madridi királyi gobelinmanufaktúra számára. 1799-ben első udvari festő lett. 1793 körül súlyos betegség miatt megsüketült, ezután művészete sötétebb és személyesebb lett. Átélte Spanyolország napóleoni megszállását, és annak kegyetlenségeit „A háború borzalmai” sorozatban örökítette meg. 1824-ben Bordeaux-ba költözött, ahol 1828-ban halt meg.

Stílus és technika

Goya laza, gyors ecsettel festett, és portréin egyszerre tudta megmutatni a pompát és a gyengeséget. Grafikai sorozataiban akvatintát használt a mély árnyékokhoz és szürkékhez. Kigúnyolta a babonát és a hatalommal való visszaélést, és az elsők között mutatta meg a háborút hősiesség nélkül.

Nézd meg közelebbről

  • Az arcok a portrékon: hízeleg – vagy leleplez?
  • Az akvatinta: a rézkarcok sík szürke tónusai éjszakát és fenyegetést teremtenek.
  • A címek: kommentálják a jelenetet, gyakran keserűen vagy ironikusan.

Idővonal

  • 1746: Születik Fuendetodosban.
  • kb. 1793: Súlyos betegség; elveszíti hallását.
  • 1799: „Los Caprichos” grafikai sorozat; első udvari festővé nevezik ki.
  • 1810–1820: „A háború borzalmai”.
  • 1828: Meghal Bordeaux-ban.

Művek a múzeumban