Édouard Manet

Édouard Manet a modern Párizst vitte vászonra – és megdöbbentette a művészvilágot, anélkül hogy valaha is impresszionista akart volna lenni.

Élete

1832-ben született egy gazdag párizsi családban, a jog helyett a festészetet választotta, és Thomas Couture-nél tanult. 1863-ban „Reggeli a szabadban” című képe botrányt kavart a „Visszautasítottak Szalonjában”, 1865-ben pedig „Olympiája” a hivatalos Szalonban. Fiatalabb festők, mint Monet és Renoir, példaképüknek tekintették; Berthe Morisot a sógornője lett. Soha nem állított ki az impresszionistákkal, inkább a Szalon elismerésére törekedett. 1883-ban halt meg Párizsban.

Stílus és technika

Manet síkszerűen festett, erős fény-árnyék kontrasztokkal és kevés féltónussal, gyakran mély feketével. Velázquezre, Goyára és Tizianóra támaszkodott, de saját korának embereit helyezte kompozícióiba – flâneuröket, pultos lányokat, barátokat. Ecsetkezelése látható és gyors, kompozíciói néha szándékosan rejtélyesek.

Nézd meg közelebbről

  • A fekete: Manet-nál önálló szín, és ragyog.
  • A tekintetek: az alakok gyakran egyenesen, rezzenéstelenül néznek ránk.
  • A festésmód: ruhák és csendéletek néhány széles vonásból születnek.

Idővonal

  • 1832: Születik Párizsban.
  • 1863: „Reggeli a szabadban” a Visszautasítottak Szalonjában.
  • 1865: „Olympia” a Szalonban – újabb botrány.
  • 1882: „Bár a Folies-Bergère-ben”.
  • 1883: Meghal Párizsban.

Művek a múzeumban