Ázsia

Selyemre, papírra és értékes könyvekbe festve Kína, Korea, Perzsia és India művészei saját képi világot teremtettek – gyakran évszázadokon át mesterről tanítványra hagyományozva.

A kor

Kínában és Koreában a császárok és királyok tudós hivatalnokok segítségével kormányoztak, akik irodalomból és filozófiából tett nehéz vizsgákon nyerték el posztjukat. A költészet, a kalligráfia és a festészet ismerete a műveltség jele volt. Perzsiában és az indiai Mogul Birodalomban az uralkodók fényes udvart tartottak könyvtárakkal és műhelyekkel, ahol írnokok, aranyozók és festők együtt készítettek könyveket és albumokat. Kereskedelmi utak, mint a Selyemút, kötötték össze ezeket a világokat.

Mit akart a művészet

A kínai tudós-festők tusfestményeikben nem a pontos hasonlóságot keresték, hanem a hangulatot és az erkölcsi jellemet: a hegyek és a víz a világ rendjét jelképezték, a bambusz az állhatatosságot. A perzsa és indiai udvari festők ezzel szemben történeteket meséltek – hőseposzokat, szerelmi költészetet, vadászatokat és lakomákat – izzó színekben és a legapróbb részletekig. Közös bennük a kép, az írás és a költészet szoros kapcsolata.

Így ismered fel

  • Tus selyemen vagy papíron, gyakran függő tekercsként vagy kitekerhető kézi tekercsként.
  • Vörös pecsétek és versek a képen: a tulajdonosok és csodálók otthagyták a nyomukat.
  • Az üres tér a kép része – a köd, a víz és az ég nyitva marad.
  • Perzsa és indiai miniatúrák: izzó színek, arany és sok apró alak.

Idővonal

  • 960–1279: Szung-dinasztia: a kínai tájképfestészet aranykora.
  • 1392: Koreában kezdetét veszi a Csoszon-dinasztia, amely több mint 500 évig uralkodik.
  • kb. 1525: Tabrizban elkészül Tahmászp sah pompás Sáhnáméja.
  • 1556: Akbar mogul császár lesz, és nagy festőműhelyt épít ki.
  • 1644: Kínában a Csing-dinasztia veszi át a hatalmat.

Összes terem ezen a szinten