Impresszionizmus és modernizmus

Fény, szín és bátorság a saját látáshoz: az impresszionizmustól a szecesszióig a festészet kiszabadult az akadémia kötelékéből – és elkezdődött az út a modern művészet felé.

A kor

Párizs volt a késő 19. század fővárosa: széles körutak, kávéházak, pályaudvarok, színházak és varietéek. A városlakók hétvégente vonattal mentek vidékre vagy a tengerhez. A tubusos festék megkönnyítette a szabadban festést. Olyan nők, mint Berthe Morisot és Mary Cassatt, harcoltak helyükért a művészvilágban, és egyre inkább a műkereskedők, nem az akadémiák döntötték el, ki lesz sikeres.

Mit akart a művészet

Az impresszionisták a múló pillanatot akarták megragadni: a változó fényt, a tükröződéseket, az utca életét. 1874-től a hivatalos Szalontól függetlenül állítottak ki. Utánuk Cézanne, Van Gogh, Gauguin és Seurat a maga útját járta – szilárd formával, kifejező színnel vagy tiszta színpöttyökkel. 1900 körül a szecesszió és a bécsi Secession összekapcsolta a művészetet, a díszítményt és a mindennapi életet.

Így ismered fel

  • Látható, gyors ecsetvonások sima felület helyett.
  • Világos színek és színes árnyékok – alig van fekete.
  • Hétköznapi témák: körutak, kertek, kávéházak, fürdőzők.
  • Szokatlan kivágások, a fényképezés és a japán fametszetek hatására.

Idővonal

  • 1874: Az első impresszionista kiállítás Párizsban.
  • 1886: Seurat bemutatja a „Vasárnap délután a Grande Jatte szigetén” című képet.
  • 1888–1890: Van Gogh Arles-ban, Saint-Rémy-ben és Auvers-ben festi legismertebb képeit.
  • 1897: Bécsben Gustav Klimt és társai megalapítják a Secessiót.
  • 1907: Picasso megfesti „Az avignoni kisasszonyokat”.

Összes terem ezen a szinten