A világ kultúrái
Jóval a múzeumok előtt az emberek minden kontinensen készítettek képeket, figurákat és edényeket – istenek, uralkodók, halottak és a mindennapi élet számára. Ez a szint négy kultúra műveit gyűjti egybe, amelyek alkotói többnyire névtelenek maradtak.
A kor
Az ókori Egyiptomban a fáraó, a templomok és a túlvilági életbe vetett hit határozta meg a mindennapokat; a művészet az udvar és a papok műhelyeiben készült. A görög városállamokban a polgárok a piactéren és a népgyűlésen találkoztak, a fazekasok pedig az egész Földközi-tenger vidékén árulták festett edényeiket. Közép- és Dél-Amerikában városállamok és birodalmak – például a maják, aztékok és inkák – saját naptárakat alakítottak ki. Afrikában királyi udvarok, mint Benin, és saját rítusokkal élő közösségek rendeltek maszkokat, figurákat és bronzokat.
Mit akart a művészet
A művészetnek ritkán kellett pusztán szépnek lennie – hatnia kellett. Az egyiptomi sírmellékletek a halottakról gondoskodtak a túlvilágon, a görög vázák mítoszokat meséltek a lakomákon, az ókori Amerika aranya és jádéja hatalmat és az istenek közelségét mutatta, az afrikai maszkok és ősfigurák pedig szellemeket és elődöket hoztak a közösségbe. Sok tárgyat használtak – viseltek, táncoltak vele, felajánlották –, és sohasem vitrinbe szánták.
Így ismered fel
- Szigorú szabályok: Egyiptomban a fej és a lábak profilból, a vállak szemből látszanak.
- Képekben elmesélt mítoszok: a görög vázákon istenek és hősök fekete vagy vörös alakokként jelennek meg.
- Jelentéssel bíró értékes anyagok: jáde, arany, tollak és kerámia az ókori Amerikában.
- Erőteljes absztrakció: az afrikai figurák a fejet és a tartást hangsúlyozzák az élethű arányok helyett.
Idővonal
- kb. Kr. e. 2600: Felépülnek a gízai nagy piramisok.
- kb. Kr. e. 530: Athénban megjelenik a vörösalakos vázafestészet.
- 250–900: A klasszikus maja városok virágkora.
- 13–16. század: A benini királyi udvar öntőmesterei emlékfejeket és dombormű-táblákat készítenek.
- 1532: A spanyol hódítók elfogják Atahualpa inka uralkodót.