Barokk és 18. század

Mozgás, fény és érzelem: a 17. és 18. században a művészet le akarta nyűgözni a nézőt – a templomokban és palotákban éppúgy, mint Németalföld csendes polgári szobáiban.

A kor

A reformáció és a vallásháborúk után a katolikus egyház pompás képekre támaszkodott, amelyeknek meg kellett indítaniuk a híveket. Az abszolút uralkodók, mint XIV. Lajos, palotákat építettek hatalmuk színpadául. A protestáns Holland Köztársaság ezzel szemben a kereskedelemből gazdagodott meg: a polgárok saját otthonukba vásároltak festményeket, és kialakult a szabad műkereskedelem. A 18. század hozta el a játékos rokokót és a felvilágosodást az észbe vetett hitével.

Mit akart a művészet

A barokk művészetnek meg kellett indítania a nézőt: drámai fény, nagy gesztusok és a legnagyobb feszültség pillanatai vonják be a cselekménybe. Rubens lendületes kompozíciókban festette a szenvedélyt, Rembrandt alakjai belső életét. Németalföldön csendéletek, tájképek és életképek mutatták a jólétet – miközben arra is emlékeztettek, hogy minden mulandó. A rokokó könnyedebb, világosabb és játékosabb lett.

Így ismered fel

  • Erős fény-árnyék kontrasztok: a fény reflektorként esik a legfontosabbra.
  • Átlók és mozgás a nyugodt szimmetria helyett.
  • Értékes felületek: bársony, ezüst, gyöngy, gyümölcs – úgy festve, hogy szinte megérintenénk.
  • Új témák a polgári otthonokba: csendéletek, életképek, városképek.

Idővonal

  • kb. 1600: Caravaggio drámai fénye szenzációt kelt Rómában.
  • 1642: Rembrandt befejezi az „Éjjeli őrjáratot”.
  • 1648: A vesztfáliai béke lezárja a harmincéves háborút; Hollandia független lesz.
  • kb. 1664: Vermeer megfesti a „Mérleget tartó nőt”.
  • 1789: A francia forradalom véget vet az abszolút monarchiának Franciaországban.

Összes terem ezen a szinten