19. század

Forradalmak, vasút és nagyváros: a 19. században a romantika és a realizmus között a művészek új válaszokat kerestek egy felbolydult világra.

A kor

A francia forradalom és Napóleon háborúi megrázták Európát. A gőzgéppel, a gyárral és a vasúttal az iparosodás átalakította a tájakat és az életformákat; a városok lélegzetelállító ütemben nőttek. A jómódú polgárság kiállításokra járt, az újságok pedig beszédtémává tették a művészetet. 1839-től a fényképezés egészen új módot kínált a világ megörökítésére.

Mit akart a művészet

A romantikusok – Friedrich, Turner, Delacroix – az érzésben, a természetben és a fenségesben bíztak: köd, vihar, hegyek és tág tengerek. A realisták, mint Courbet és Daumier, ezzel szemben szépítés nélkül mutatták a munkát, a szegénységet és a mindennapokat. A korszak vége felé Manet és a szabadtéri festészet megtörte az akadémia szabályait, és utat nyitott az impresszionizmusnak.

Így ismered fel

  • Drámai természet: zivatarok, naplementék, a távolba néző, háttal álló alakok.
  • Mindennapok szépítés nélkül: parasztok, munkások és utcai jelenetek istenek helyett.
  • Szabadabb ecsetkezelés, különösen a vázlatokon és akvarelleken.
  • Új témák: utazás, keleti fantáziák, vasút és nagyváros.

Idővonal

  • 1789: Kitör a francia forradalom.
  • kb. 1818: Caspar David Friedrich megfesti a „Vándor a ködtenger felett” című képet.
  • 1830: Delacroix megfesti „A Szabadság vezeti a népet” című képet.
  • 1839: A fényképezést bemutatják a nyilvánosságnak.
  • 1863: A „Visszautasítottak Szalonjában” Manet „Reggeli a szabadban” című képe botrányt kavar.

Összes terem ezen a szinten